Az vagy, amit megosztasz magadról a neten

Tíz éves a Google.

A Google-alapítók célkitűzése így hangzott: "szedjük rendszerbe a világ összes információját". A cél ma is az, hogy még több személyes adatot gyűjtsenek össze a felhasználókról. A cég vezetői azt szeretnék elérni, hogy a Google tudja a válaszokat az olyan kérdésekre, mint a "mit csináljak holnap?" vagy "milyen munka illene hozzám?" Ehhez arra van szükség, hogy minél több információt tudjanak meg a felhasználókról. Az internetes keresések során pontosan rögzítik a kereső szavakat, azt, hogy milyen IP-címről érkezett a keresés, és hogy onnan milyen oldalra távozott tovább az internetező. Ellentmondásos a Google megítélése. Egyrészt ostorozzák azok, akik tartanak személyes adataik megadásától, másrészt a geek-kultúra a nagycégek következő generációját a "menő korporáció"-t látja benne. A Google a Microsofttól eltérően nem kér a felhasználótól azonosító kódot, pénzt az alkalmazásért, nyitott, ingyenes, a folyamatosan frissen tartott forráskód és programcsomag elérhetőbbnek hat.

A geekek átlátják a személyiségi jogok és az internet problémás viszonyát, melyet a web 2.0 von maga után. A web 2.0 az együttműködésről szól, arról, hogy nyomokat hagyunk magunk után, kihasználjuk a rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornákat. Ezek mértéke egyénenként változik, a lényege ugyanaz: megmutatjuk magunkat.

Új veszélyek fenyegetik adatainkat, a régiek ellen se védekezünk

Az Informatikai Biztonság Napja 4. alkalommal került megrendezésre Budapesten szeptember 25-én. A magyar informatiakai és telekommunikációs vállalatok és szakemberek megismerkedtek a legújabb technológiákkal, fenyegetésekkel és támadási módszerekkel.

A központi téma az adatvesztés, amelyet biztonsági rések, vagy egy szervezeten belül dolgozó alklamazott hibája okoz. Az előrejelzések szerint 2010-ig 80-90%-kal növekszik a véletlen vagy szándékos adatvesztés.

2007-ben paradigmaváltás következett be a rosszindulatú kódsorok, kémszoftverek és a hasonló digitális károkozók működésében. Az amatőrök ideje lejárt, ma már komoly mérnöki háttérrel rendelkező csapatok állítják össze az adatainkat gyűjtögető szoftvereket.

Megjelentek az önmagukat védő rosszindulatú szoftverek (malware). Ezek egyik képviselője a Storm (botnet) zombigéphálózat, amely a megfertőzött számítógépek millióiból álló rendszeren keresztül terjeszkedik.

A vírusok működése is átalakult, észrevétlenül húzodnak meg a háttérben, képesek alkalmazkodni, többféle formában (polimorfikus vírusok) is működnek. Megnőtt a spamlevelek mennyisége, a csatolmányok típusai is bővültek: megjelentek a videoállományokat, hanganyagokat tartalmazó spamek.

A szakértők szerint a Feebs önterjesztő féregvírus nagy fenyegetést jelent, mert a Strom zombigéphálózathoz hasonlóan saját rendszert épít. Veszélye abban rejlik, hogy csendesebben és észrevétlenebbül dolgozik. .

Ma már nem elegendő a tűzfal vagy antivírus szoftver alkalmazása, a szakemberek javasolják a nulladik napos védelmet (Zero Day Threat Protection), amely az első kitörések észlelésekor gondoskodik a számítógép védelméről.

Ezek a vírusok szaknyelven a közösségi alapokon nyugvó rosszindulatú szoftverek (social malware).

Egy másik aggasztó módszer a megbízható weblapok megfertőzése, melynek során az oldal forráskódjába észrevétlen kódsort helyeznek el, ami az odalátogatók gépeit támadja.

A konferencia tanulsága továbbra is az, hogy a védelem a felhasználók kezében van.

Hova mennek meghalni a Wikipedia-bejegyzések?

A Wikipediából kitörölt szócikkek nem tűnnek el örökre. A Deletionpedia nevű online enciklopédiában élnek tovább. A felhasználók által szerkesztett online enciklopédiából a site üzemeltetői kb. 60 000 szócikket töröltek. A törlés oka lehet a pontatlanság, vagy ha a bejegyzés nem éri el a megfelelő színvonalat. A Wikipedia szócikkei gyakran nagy vihart kavarnak, többször olyan szócikket is törölnek, amelyről úgy gondolják, hogy nem szükséges a megjelenése.
Az "elhalálozott" szócikkeket a Deletionpedia egy szoftveres robotja gyűjti be és publikálja automatikusan, így az eltűnt bejegyzések a későbbiekben is megtalálhatók lesznek.
Hasonló archívumot próbált létrehozni a YouTube-ról leszedett videós anyagokróla a Delutube nevű oldal, de ez jelenleg nem érhető el.

Itt az első Google-mobil, támad az Android

New Yorkban mutatták be a Google Android nevű operációs rendszerével működő okostelefont.
Az első telefonok az Egyesült Államokban októberben kerülnek az üzletekbe. Európában 2009-től lesz kapható a HTC Dream nevű modell, elsőként Nagy-Britanniában. A telefonrajongók által "T-Mobil G1"-nek nevezett készülékről már néhány technikai adatot is lehet tudni: 158 gr, 11,6x5,4x1,6 cm, az érintő képernyő felbontása 480x320 pixel. A kamera 3,2 megapixeles, de csak fényképeket lehet vele készíteni, videókat nem. Az akkumulátor teljesítménye ötórányi beszélgetést tesz lehetővé, a készenléti idő 130 óra. A memória 8 gigabájtra bővíthető.
Szinte valamennyi Google-alakalmazás fut rajta, de használatához Google felhasználói regisztráció szükséges, és kizárólag a Google levelezőrendszere használható vele.
Az operációs rendszert a Google és a német T-Mobile által vezetett negyven tagból álló konzorcium fejleszti. A rendszer legnagyobb előnye, hogy a konzorcium nyílt platformként fogja fel, amelyet bármelyik tag szabadon bővíthet tovább új szolgáltatásokkal és funkciókkal.